Tíz évig rádiózhattam vele és Cseke Lászlóval (Ekecs Géza) a régi Csaba Rádióban.
Olyan volt Ő nekem, mint az Isten. Szakmai szempontból a második apámként néztem rá. Minden évben többször is beszélgettünk telefonon. A hangja még most is visszacseng a fülembe, az emlékezetembe.
Eljött a stúdiónkba (ma már MiRádiónk) is Laci bácsival, ahol fantasztikus műsorokat produkáltak.
Tegnap este Komjáthy Zolit hívtam fel telefonon és nagyon nehéz volt visszafojtanom a könnyeimet. Zoli is nehezen tartotta magát. Megbeszéltük, hogy majd karácsonykor leadok jó néhány emlékezetes hanganyagot abból a tíz évből, amit együtt rádióztunk. Mesélhetnék még nagyon sok minden Gyuri bácsiról, de erre most nem vagyok képes. Komjáthy György elment, de nem halt meg, mert itt marad a lelkünkben, a szívünkben.
Adamik Tibor
.jpg)




















